Hunor Kelemen Partid: UDMR

Click pe stampila pentru a vota
Voturi inregistrate: 29.
Multumim pentru vot.

Prezentare candidat :

Despre mine
M-am n?scut la 18 octombrie 1967 în localitatea Câr?a, jude?ul Harghita. Am deslu?it tainele scrisului ?i cititului la ?coala primar? din Ineu, frecventând apoi gimnaziul la ?coala din Câr?a. Am fost membru în echipa de hockey a ?colii, iar al?turi  de prietenii mei din copil?rie „am pus în scen?” toate romanele cu indieni pe care le-am citit. Tr?iesc ?i în prezent în satul meu natal, o oaz? de lini?te unde savurez momente de neuitat. Îmi reîncarc for?ele cu aerul proasp?t de acas? atunci când timpul îmi permite ?i nu sunt plecat în interes de serviciu la Cluj sau Bucure?ti.

Târgu Mure? – Cluj Napoca

Am urmat liceul la Târgu Mure? unde am trecut cu bine de toate „bolile adolescen?ei”. Pe atunci aveam p?rul lung, purtam jeansi strâm?i ?i ascultam muzic? rock zi ?i noapte. În liceu mi-am dorit s? fiu medic veterinar, astfel c? am absolvit la Cluj Universitatea de ?tiin?e Agricole ?i Medicin? Veterinar?. Înc? din copil?rie am îndr?git literatura, iar cu filosofia am început s? cochetez în timpul facult??ii de medicin? veterinar?. În 1993 am intrat la Facultatea de Filosofie a Universit??ii Babe?-Bolyai, unde am absolvit în anul 1998. De atunci foarte mul?i m? întreab? care este rela?ia dintre cele dou? facult??i absolvite. Un om se poate sim?i confortabil st?pânind ambele domenii – este r?spunsul meu sincer.

Dup? '89

În decembrie 1989 am început s? înv?? libertatea care a sosit pe nea?teptate având calitatea de cofondator ?i redactor-?ef adjunct al revistei culturale Jelenlét). A fost o aventur? interesant?, fiind pus în situa?ia nu doar de a redacta ?i de a vinde pe pia?? s?pt?mânal o publica?ie ci ?i de a asigura salariul echipei. În toamna anului 1990 m-am angajat la Studioul Teritorial Cluj al Societ??ii Române de Radiodifuziune, unde am redactat emisiuni politice ?i culturale. Între timp am colaborat ?i la revista cultural? Korunk. Împreun? cu prietenii, am organizat un cerc literar ?i am fost membru activ în câteva ini?iative considerate a fi inovative la acea vreme.

În politic? ...
Am debutat în via?a politic? în anul 1997. Povestea a început într-o duminic?: a sunat telefonul ?i am fost întrebat dac? nu cumva doresc s? fiu secretar de stat UDMR în Ministerul Culturii. Dup? ce am realizat c? nu este o glum? matinal?, am spus da ?i peste câteva zile am plecat la Bucure?ti s?-mi ocup noul loc de munc?, unde am muncit patru ani.

Din 2000 sunt deputat UDMR de Harghita ?i membru în comisia pentru cultur?, arte, mijloace de informare în mas?, din 2005 sunt membru UDMR în Biroul Permanent al Camerei, iar din 9 iunie 2007 sunt pre?edintele executiv al UDMR. Campaniile electorale pentru alegerile locale ?i cele pentru Parlamentul European au constituit o etap? favorabil? de „înc?lzire” atât  în calitatea mea de pre?edinte executiv cât ?i în cea de ?ef de campanie electoral?.

La 27 iunie 2009 Consiliul Reprezentan?ilor Unionali a decis ca eu s? reprezint comunitatea maghiar? la alegerile preziden?iale din 22 noiembrie. În aceast? campanie voi spune r?spicat, c? perioada de tranzi?ie care a început în 1989 a luat sfâr?it. Avem nevoie de un nou mod de a face politic?, avem nevoie de sinceritate, trebuie s? exprim?m clar ce fel de viitor ne dorim.

Activitate literar?

* În 1995 a ap?rut la Editura Kriterion volumul de versuri Mínuszévek (r?spl?tit în 1996 cu premiul pentru debut din partea Uniunii Scriitorilor din România) .

* În 1999 apare la Editura Mentor din Târgu Mure? romanul A madárijeszt?k halála.
* Un nou volum de poezii A szigetlakó a fost publicat în 2001 la Editura Pallas Akadémia din Miercurea Ciuc.
* Crea?iile mele literare au ap?rut în numeroase publica?ii din România ?i Ungaria.

Program candidat :

www.kelemenhunor.ro

info@kelemenhunor.ro

EGYENES BESZÉD, HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELET!

- Politikai program -

Együtt a magyar nemzet — ez európai uniós tagságunk egyik legfontosabb hozadéka, amely új nemzetpolitikai horizontokat nyitott meg itthon, Székelyföldön, Erdélyben. Tudnunk kell hasznosítani, értékké kovácsolni ezt a történelmi, erkölcsi jóvátételnek számító el?nyünket.

Erre nincs jobb, járhatóbb és ésszer?bb út, mint az, hogy itthon ?rizzük meg identitásunkat, nemzeti szimbólumainkat, itthon maradunk és nem félünk kimondani: van jöv? számunkra szül?földünkön, Székelyföldön!

Céljaim a következ? négy évre

Politikai tevékenységemet a hagyomány és modernizáció, az egyenes beszéd jegyében szeretném folytatni. Nem kis feladat. Kisebbségi sorban politizálni ugyanis annyit jelent, mint pragmatikus, gyakorlatias eszközeinket — amelyet a mindennapi közéleti tevékenység megkövetel — a magyarság jöv?jét biztosító törekvések megvalósítására használnunk minden lehetséges módon.

Ki kell vívnunk önállóságunkat, önrendelkezésünk minél szélesebb jogait. Ennek eszköze — a tavasszal megvalósított er?s önkormányzati jelenlét mellett — az er?s parlamenti képviselet. Mert a székelyföldi kezdeményezésekhez olyan székely törvényhozók kellenek, akik biztosítani tudják a jogi kereteket, ismerik és a parlamentben is támogatják a helyi törekvéseket.

Csíkkarcfalvi lakosként ismerem sz?kebb hazám igényeit, szükségleteit, hiszen - községem lakóival együtt - magam is tapasztalom a fejl?dést, és látom azt is, mi kellene még a további fellendüléshez, el?re lépéshez, mit tart fontosnak közösségem.

Az RMDSZ ügyvezet? elnökeként rálátásom, b?vebb ismereteim vannak arról, hogyan élnek és milyen jöv?t szeretnének Hargita megyében, Székelyföldön, Erdélyben a magyar emberek.

Képvisel?ként, a képvisel?ház állandó bizottságának tagjaként azt is tudom, hogyan lehet közösségem életszínvonalát, jöv?jét biztosítani azáltal, hogy a törvényhozásban képviselem szempontjait, igényeit és jöv?jér?l alkotott elképzeléseit.

Közös céljaink érdekében együttm?ködöm a megyei tanács elnökével, a megyei és helyi önkormányzati képvisel?kkel, a Hargita megyei települések polgármestereivel, ahogy azt az eddigi tevékenységem során is tettem.

Gazdasági és intézményi keret Székelyföld autonómiájának

A decentralizáció lehet?séget ad közös álmunk, a területi autonómia megvalósításának. Az autonómia intézményrendszerét folyamatosan kell kiépítenünk az élet valamennyi területén: társadalmi, oktatási, kulturális és egyházi szinten. A decentralizáció nyújtotta lehet?ségek mellett ezért érvényesítenünk kell azokat, a székelyföldi emberek számára fontos értékeket, amelyek nélkül ezek az intézmények nem szolgálhatnák nemzeti érdekeinket. Anyanyelvünknek, néphagyományainknak, történelmünknek és nemzeti szimbólumainknak is helyet kell kapniuk ezekben az intézményekben.

Ugyanakkor megfelel? gazdasági feltételeket kell teremtenünk ahhoz, hogy ezek az intézmények egy fejl?d? közegben m?ködhessenek. Létre kell hoznunk Székelyföld természeti, turisztikai és gazdasági lehet?ségeinek törvényes feltételeit, hogy az itt megtermelt javak ezt a közösséget gazdagítsák. A törvényhozó testület tagjaként els?rend? feladatomnak tekintem, hogy — a decentralizáció szellemében — arról is gondoskodjak, hogy központiból helyi hatáskörébe, a székely emberekhez közel kerüljenek az életükkel kapcsolatos döntések.

Hasznos tudás, munkavállalás itthon

A fiatalok itthon maradása és boldogulása nélkül nem képzelhet? el a jöv?nk Székelyföldön. A csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem megteremtette a lehet?séget, hogy otthonukhoz közel szerezzenek fels?fokú végzettséget a Hargita megyei fiatalok.

Elengedhetetlenül fontosnak tartom és minden rendelkezésemre álló eszközzel támogatom, hogy az egyetem akkreditálása minél el?bb megtörténjen. Az itt végzett fiataloknak pedig — munkavállalási igényeik felmérésével, feltérképezésével — lehet?séget kell biztosítanunk az elhelyezkedésre. Csupán így állíthatjuk meg az elvándorlást, csak így tehetjük lehet?vé, hogy a családok együtt maradjanak.

A munkaadóknak nyújtott kedvezmények, a fiataljaink számára új munkahelyeket létrehozó vállalkozók támogatásával is el? kell segítenünk, hogy az itthon szerzett tudás itthon hasznosítható er?forrássá váljon.

A vidéki iskolák oktatási színvonalát növelnünk kell, hogy a vidéken él? gyermekeknek ne kelljen otthonuktól távol kerülniük ahhoz, hogy megszerezzék a versenyképes tudást. Ezért a vidéki oktatási intézmények felszereltségének, az ott megszerezhet? tudásnak közelítenie kell a városi oktatási intézmények színvonalához.

Méltányos élet a vidéknek, támogatás a mez?gazdaságból él?knek

A korszer? mez?gazdasági termelést és a termékek megfelel? értékesítését támogatnunk kell mind helyi, mind pedig parlamenti és kormányzati szinten. A következ? id?szakban prioritás lesz a mez?gazdaságból él?k számára olyan hazai és európai pénzforrások biztosítása, amelyek lehet?vé teszik a méltányos megélhetést. A támogatások mellett meg kell teremtenünk a lehet?séget arra is, hogy a mez?gazdasági társulások, szövetkezetek létrejöttével a gazdák hatékonybabban értékesíteni tudják két kezük munkáját.

A vidék felzárkóztatása — a víz- és csatornarendszer kiépítésével valamint az úthálózat javításával — már az elmúlt négy évben megkezd?dött. Ezt a fejlesztést folytatnunk kell.

Választókerületemben nincs olyan település, amelyen ilyen jelleg? beruházás ne történt volna. A 2008—2012-es id?szakra szóló vállalásom: mandátumom végére választókerületem valamennyi településén befejez?dnek a víz- és csatornarendszer fejlesztésére irányuló beruházások.

Könnyebb ügyintézés a nyugdíjasoknak

A nyugdíjasoknak a ledolgozott évek arányában, méltányos nyugdíjban kell részesülniük, hogy az id?s kor éveit biztonságban és nyugodt körülmények között tölthessék.

A vonatkozó szociális intézkedések további b?vítésre szorulnak. Hasonlóan fontos, hogy intézményrendszerünk lehet?vé tegye azt, hogy az id?sek a nyugdíjukkal kapcsolatos valamennyi ügyintézést a lakóhelyükhöz legközelebbi hivatalokban végezhessék. Itt is érvényesítenünk kell a decentralizáció elvét, ugyanakkor le kell egyszer?sítenünk az id?sek számára az ügyintézését.

A hagyomány?rz? kulturális élet támogatása

A helyi kulturális- és szabadid?központok, ifjúsági házak építésének és felújításának finanszírozását — az iskoláknak és egyházaknak ilyen célokra juttatott támogatás mellett — a következ? parlamenti ciklus prioritásának tekintem.

Kezdeményezem, hogy az állami támogatások ezeknek a létesítményeknek a meg?rzését, fellendítését is segítsék, hogy a helyi közösségek megfelel? környezetben ápolhassák kultúrájukat, hagyományaikat.

Emellett továbbra is ösztönözni kell, hogy valamennyi székelyföldi településen olyan egyesületek, alapítványok m?ködjenek, létesüljenek, amelyek a helyi közösségi életben a hagyomány?rzés és kultúra megszervezését felvállalják.

Együttm?ködés történelmi egyházainkkal

Az egyházi javak visszaszolgáltatása jó úton halad: az elmúlt négy év alatt a vallási intézmények visszakapták tulajdonuk jelent?s részét. Történelmi egyházaink eddig példátlan mérték? kormánytámogatást is kaptak a templomok, egyházi létesítmények felújítására, tatarozására.

Az RMDSZ képvisel?jeként magam is tettem azért, hogy kormányzati szerepvállalásunknak ilyen tekintetben is a lehet? legteljesebb mértékben haszonélvez?je lehessen a keresztény hagyományait ápoló magyarság.

Az egyházakkal való együttm?ködés és az egyházi oktatás lehet?ségeinek szélesítése a továbbiakban is fontos a közösség megtartásában, identitásának meg?rzésében.

Milyen jöv?t akarunk?

Egyenes beszéd, hatékony döntéshozatal nélkül nincs közösségi érdekképviselet. Legmélyebb meggy?z?désem, hogy annak, aki közössége képviseletére vállalkozik, tisztán kell hinnie és beszélnie arról a jöv?r?l, amelyet közössége számára elképzelt. Tisztán kell látnia ennek a jöv?nek a lehet?ségeit és korlátait, hiszen ezek megvalósítására vagy lebontására vállalkozik.

Az autonómia létrehozását nem elég akarnunk, tennünk is kell érte. Együtt, egy közösségként, egy emberként kell dolgoznunk nap, mint nap.

Az a magyar társadalom pedig, amelyben mindenki ismeri a maga helyét, tudja, mit kell tennie, közelebb kerül a közös célhoz, az élhet? jöv?höz.

KELEMEN HUNOR

Afis electoral :

Afis UDMR

COMENTARII