Hunor Kelemen Partid: UDMR

Click pe stampila pentru a vota
Voturi inregistrate: 31.
Multumim pentru vot.

Prezentare candidat :

Despre mine
M-am născut la 18 octombrie 1967 în localitatea Cârţa, judeţul Harghita. Am desluşit tainele scrisului şi cititului la şcoala primară din Ineu, frecventând apoi gimnaziul la şcoala din Cârţa. Am fost membru în echipa de hockey a şcolii, iar alături  de prietenii mei din copilărie „am pus în scenă” toate romanele cu indieni pe care le-am citit. Trăiesc şi în prezent în satul meu natal, o oază de linişte unde savurez momente de neuitat. Îmi reîncarc forţele cu aerul proaspăt de acasă atunci când timpul îmi permite şi nu sunt plecat în interes de serviciu la Cluj sau Bucureşti.

Târgu Mureş – Cluj Napoca

Am urmat liceul la Târgu Mureş unde am trecut cu bine de toate „bolile adolescenţei”. Pe atunci aveam părul lung, purtam jeansi strâmţi şi ascultam muzică rock zi şi noapte. În liceu mi-am dorit să fiu medic veterinar, astfel că am absolvit la Cluj Universitatea de Ştiinţe Agricole şi Medicină Veterinară. Încă din copilărie am îndrăgit literatura, iar cu filosofia am început să cochetez în timpul facultăţii de medicină veterinară. În 1993 am intrat la Facultatea de Filosofie a Universităţii Babeş-Bolyai, unde am absolvit în anul 1998. De atunci foarte mulţi mă întreabă care este relaţia dintre cele două facultăţi absolvite. Un om se poate simţi confortabil stăpânind ambele domenii – este răspunsul meu sincer.

După '89

În decembrie 1989 am început să învăţ libertatea care a sosit pe neaşteptate având calitatea de cofondator şi redactor-şef adjunct al revistei culturale Jelenlét). A fost o aventură interesantă, fiind pus în situaţia nu doar de a redacta şi de a vinde pe piaţă săptămânal o publicaţie ci şi de a asigura salariul echipei. În toamna anului 1990 m-am angajat la Studioul Teritorial Cluj al Societăţii Române de Radiodifuziune, unde am redactat emisiuni politice şi culturale. Între timp am colaborat şi la revista culturală Korunk. Împreună cu prietenii, am organizat un cerc literar şi am fost membru activ în câteva iniţiative considerate a fi inovative la acea vreme.

În politică ...
Am debutat în viaţa politică în anul 1997. Povestea a început într-o duminică: a sunat telefonul şi am fost întrebat dacă nu cumva doresc să fiu secretar de stat UDMR în Ministerul Culturii. După ce am realizat că nu este o glumă matinală, am spus da şi peste câteva zile am plecat la Bucureşti să-mi ocup noul loc de muncă, unde am muncit patru ani.

Din 2000 sunt deputat UDMR de Harghita şi membru în comisia pentru cultură, arte, mijloace de informare în masă, din 2005 sunt membru UDMR în Biroul Permanent al Camerei, iar din 9 iunie 2007 sunt preşedintele executiv al UDMR. Campaniile electorale pentru alegerile locale şi cele pentru Parlamentul European au constituit o etapă favorabilă de „încălzire” atât  în calitatea mea de preşedinte executiv cât şi în cea de şef de campanie electorală.

La 27 iunie 2009 Consiliul Reprezentanţilor Unionali a decis ca eu să reprezint comunitatea maghiară la alegerile prezidenţiale din 22 noiembrie. În această campanie voi spune răspicat, că perioada de tranziţie care a început în 1989 a luat sfârşit. Avem nevoie de un nou mod de a face politică, avem nevoie de sinceritate, trebuie să exprimăm clar ce fel de viitor ne dorim.

Activitate literară

* În 1995 a apărut la Editura Kriterion volumul de versuri Mínuszévek (răsplătit în 1996 cu premiul pentru debut din partea Uniunii Scriitorilor din România) .

* În 1999 apare la Editura Mentor din Târgu Mureş romanul A madárijesztők halála.
* Un nou volum de poezii A szigetlakó a fost publicat în 2001 la Editura Pallas Akadémia din Miercurea Ciuc.
* Creaţiile mele literare au apărut în numeroase publicaţii din România şi Ungaria.

Program candidat :

www.kelemenhunor.ro

info@kelemenhunor.ro

EGYENES BESZÉD, HATÉKONY ÉRDEKKÉPVISELET!

- Politikai program -

Együtt a magyar nemzet — ez európai uniós tagságunk egyik legfontosabb hozadéka, amely új nemzetpolitikai horizontokat nyitott meg itthon, Székelyföldön, Erdélyben. Tudnunk kell hasznosítani, értékké kovácsolni ezt a történelmi, erkölcsi jóvátételnek számító előnyünket.

Erre nincs jobb, járhatóbb és ésszerűbb út, mint az, hogy itthon őrizzük meg identitásunkat, nemzeti szimbólumainkat, itthon maradunk és nem félünk kimondani: van jövő számunkra szülőföldünkön, Székelyföldön!

Céljaim a következő négy évre

Politikai tevékenységemet a hagyomány és modernizáció, az egyenes beszéd jegyében szeretném folytatni. Nem kis feladat. Kisebbségi sorban politizálni ugyanis annyit jelent, mint pragmatikus, gyakorlatias eszközeinket — amelyet a mindennapi közéleti tevékenység megkövetel — a magyarság jövőjét biztosító törekvések megvalósítására használnunk minden lehetséges módon.

Ki kell vívnunk önállóságunkat, önrendelkezésünk minél szélesebb jogait. Ennek eszköze — a tavasszal megvalósított erős önkormányzati jelenlét mellett — az erős parlamenti képviselet. Mert a székelyföldi kezdeményezésekhez olyan székely törvényhozók kellenek, akik biztosítani tudják a jogi kereteket, ismerik és a parlamentben is támogatják a helyi törekvéseket.

Csíkkarcfalvi lakosként ismerem szűkebb hazám igényeit, szükségleteit, hiszen - községem lakóival együtt - magam is tapasztalom a fejlődést, és látom azt is, mi kellene még a további fellendüléshez, előre lépéshez, mit tart fontosnak közösségem.

Az RMDSZ ügyvezető elnökeként rálátásom, bővebb ismereteim vannak arról, hogyan élnek és milyen jövőt szeretnének Hargita megyében, Székelyföldön, Erdélyben a magyar emberek.

Képviselőként, a képviselőház állandó bizottságának tagjaként azt is tudom, hogyan lehet közösségem életszínvonalát, jövőjét biztosítani azáltal, hogy a törvényhozásban képviselem szempontjait, igényeit és jövőjéről alkotott elképzeléseit.

Közös céljaink érdekében együttműködöm a megyei tanács elnökével, a megyei és helyi önkormányzati képviselőkkel, a Hargita megyei települések polgármestereivel, ahogy azt az eddigi tevékenységem során is tettem.

Gazdasági és intézményi keret Székelyföld autonómiájának

A decentralizáció lehetőséget ad közös álmunk, a területi autonómia megvalósításának. Az autonómia intézményrendszerét folyamatosan kell kiépítenünk az élet valamennyi területén: társadalmi, oktatási, kulturális és egyházi szinten. A decentralizáció nyújtotta lehetőségek mellett ezért érvényesítenünk kell azokat, a székelyföldi emberek számára fontos értékeket, amelyek nélkül ezek az intézmények nem szolgálhatnák nemzeti érdekeinket. Anyanyelvünknek, néphagyományainknak, történelmünknek és nemzeti szimbólumainknak is helyet kell kapniuk ezekben az intézményekben.

Ugyanakkor megfelelő gazdasági feltételeket kell teremtenünk ahhoz, hogy ezek az intézmények egy fejlődő közegben működhessenek. Létre kell hoznunk Székelyföld természeti, turisztikai és gazdasági lehetőségeinek törvényes feltételeit, hogy az itt megtermelt javak ezt a közösséget gazdagítsák. A törvényhozó testület tagjaként elsőrendű feladatomnak tekintem, hogy — a decentralizáció szellemében — arról is gondoskodjak, hogy központiból helyi hatáskörébe, a székely emberekhez közel kerüljenek az életükkel kapcsolatos döntések.

Hasznos tudás, munkavállalás itthon

A fiatalok itthon maradása és boldogulása nélkül nem képzelhető el a jövőnk Székelyföldön. A csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem megteremtette a lehetőséget, hogy otthonukhoz közel szerezzenek felsőfokú végzettséget a Hargita megyei fiatalok.

Elengedhetetlenül fontosnak tartom és minden rendelkezésemre álló eszközzel támogatom, hogy az egyetem akkreditálása minél előbb megtörténjen. Az itt végzett fiataloknak pedig — munkavállalási igényeik felmérésével, feltérképezésével — lehetőséget kell biztosítanunk az elhelyezkedésre. Csupán így állíthatjuk meg az elvándorlást, csak így tehetjük lehetővé, hogy a családok együtt maradjanak.

A munkaadóknak nyújtott kedvezmények, a fiataljaink számára új munkahelyeket létrehozó vállalkozók támogatásával is elő kell segítenünk, hogy az itthon szerzett tudás itthon hasznosítható erőforrássá váljon.

A vidéki iskolák oktatási színvonalát növelnünk kell, hogy a vidéken élő gyermekeknek ne kelljen otthonuktól távol kerülniük ahhoz, hogy megszerezzék a versenyképes tudást. Ezért a vidéki oktatási intézmények felszereltségének, az ott megszerezhető tudásnak közelítenie kell a városi oktatási intézmények színvonalához.

Méltányos élet a vidéknek, támogatás a mezőgazdaságból élőknek

A korszerű mezőgazdasági termelést és a termékek megfelelő értékesítését támogatnunk kell mind helyi, mind pedig parlamenti és kormányzati szinten. A következő időszakban prioritás lesz a mezőgazdaságból élők számára olyan hazai és európai pénzforrások biztosítása, amelyek lehetővé teszik a méltányos megélhetést. A támogatások mellett meg kell teremtenünk a lehetőséget arra is, hogy a mezőgazdasági társulások, szövetkezetek létrejöttével a gazdák hatékonybabban értékesíteni tudják két kezük munkáját.

A vidék felzárkóztatása — a víz- és csatornarendszer kiépítésével valamint az úthálózat javításával — már az elmúlt négy évben megkezdődött. Ezt a fejlesztést folytatnunk kell.

Választókerületemben nincs olyan település, amelyen ilyen jellegű beruházás ne történt volna. A 2008—2012-es időszakra szóló vállalásom: mandátumom végére választókerületem valamennyi településén befejeződnek a víz- és csatornarendszer fejlesztésére irányuló beruházások.

Könnyebb ügyintézés a nyugdíjasoknak

A nyugdíjasoknak a ledolgozott évek arányában, méltányos nyugdíjban kell részesülniük, hogy az idős kor éveit biztonságban és nyugodt körülmények között tölthessék.

A vonatkozó szociális intézkedések további bővítésre szorulnak. Hasonlóan fontos, hogy intézményrendszerünk lehetővé tegye azt, hogy az idősek a nyugdíjukkal kapcsolatos valamennyi ügyintézést a lakóhelyükhöz legközelebbi hivatalokban végezhessék. Itt is érvényesítenünk kell a decentralizáció elvét, ugyanakkor le kell egyszerűsítenünk az idősek számára az ügyintézését.

A hagyományőrző kulturális élet támogatása

A helyi kulturális- és szabadidőközpontok, ifjúsági házak építésének és felújításának finanszírozását — az iskoláknak és egyházaknak ilyen célokra juttatott támogatás mellett — a következő parlamenti ciklus prioritásának tekintem.

Kezdeményezem, hogy az állami támogatások ezeknek a létesítményeknek a megőrzését, fellendítését is segítsék, hogy a helyi közösségek megfelelő környezetben ápolhassák kultúrájukat, hagyományaikat.

Emellett továbbra is ösztönözni kell, hogy valamennyi székelyföldi településen olyan egyesületek, alapítványok működjenek, létesüljenek, amelyek a helyi közösségi életben a hagyományőrzés és kultúra megszervezését felvállalják.

Együttműködés történelmi egyházainkkal

Az egyházi javak visszaszolgáltatása jó úton halad: az elmúlt négy év alatt a vallási intézmények visszakapták tulajdonuk jelentős részét. Történelmi egyházaink eddig példátlan mértékű kormánytámogatást is kaptak a templomok, egyházi létesítmények felújítására, tatarozására.

Az RMDSZ képviselőjeként magam is tettem azért, hogy kormányzati szerepvállalásunknak ilyen tekintetben is a lehető legteljesebb mértékben haszonélvezője lehessen a keresztény hagyományait ápoló magyarság.

Az egyházakkal való együttműködés és az egyházi oktatás lehetőségeinek szélesítése a továbbiakban is fontos a közösség megtartásában, identitásának megőrzésében.

Milyen jövőt akarunk?

Egyenes beszéd, hatékony döntéshozatal nélkül nincs közösségi érdekképviselet. Legmélyebb meggyőződésem, hogy annak, aki közössége képviseletére vállalkozik, tisztán kell hinnie és beszélnie arról a jövőről, amelyet közössége számára elképzelt. Tisztán kell látnia ennek a jövőnek a lehetőségeit és korlátait, hiszen ezek megvalósítására vagy lebontására vállalkozik.

Az autonómia létrehozását nem elég akarnunk, tennünk is kell érte. Együtt, egy közösségként, egy emberként kell dolgoznunk nap, mint nap.

Az a magyar társadalom pedig, amelyben mindenki ismeri a maga helyét, tudja, mit kell tennie, közelebb kerül a közös célhoz, az élhető jövőhöz.

KELEMEN HUNOR

Afis electoral :

Afis UDMR

COMENTARII